Hétfőn reggel éppen bugyborékoltattam magam a medencében szauna után, amikor felfigyeltem arra, hogy egy néni a lábát óvatosan emelgetve, korlátba kapaszkodva oda-vissza járkál a kavicsokkal teli kismedencében. Kuncogtam magamban, hogy pont ugyanezt csináltam a hétvégén, csak nem a medencében, hanem patakvölgyben, nem a szauna melegétől átfűtött...
Az a legjobb a környékbeli kalandokban, hogy reggel magamtól ébredek, nyugisan megiszom a kávémat a hangulatomhoz illő bögréből, majd komótosan megreggelizem, összeszedelődzködöm és útra kelek. Pontosan így történt ezen a hétvégén is, ugyanis Borsodnádasdra mentem kalandozni az Óbükk Ökotúrára.
Kevésbé motiváltan indultam neki a vasárnapi Tompa Mihály teljesítménytúrának. Valahogy kedvem sem volt, a hangulatom is olyan semmilyen, nem igazán tudtam eldönteni, hogy lefeküdjek és olvassak egész nap, vagy menjek. Valószínűleg közre játszott a dilemmában az elmúlt kissé pörgős időszakom is és a poloskainvázió miatti hajnali felébredés. Minden...
Az elmúlt napokban visszatért az életem a régi kerékvágásba. Túl az iskolakezdés-betegség-szervezés kombón újra nekivágtam az erdőnek és kalandoztam egyet a Bükkben. Most a szemben lévő oldalra esett a választásom és úgy döntöttem, lefutom Miskolcon a Barangoló Barlangoló túra 28 km-es távját. Előtte megint Muhiban aludtam, onnan mégis közelebb...
"Szeretem Tar-kőt. Láttam már több arcát is, ugyanúgy elbűvöl a ködbe burkolózott táj, ahogyan a megannyi zöld dimb-domb. Olyan érzés, amikor szétnézel, mintha te lennél a világ ura. A lábaid előtt hever a rengeteg, te pedig a kövön állva egyetlen érintéssel átsuhinthatsz felette. A gyönyörű látvány elbűvölő és varázslatos."
(Herman Ottó 110 - 2016. 05. 09.)